A hidraulikus (vagy pneumatikus) rendszerekben a munkaközeg (folyadék vagy gáz, pl.: hidraulika olaj) általában nyomás alatti zárt rendszert alkot. A munkaközeg az őt körülvevő, egymáshoz rögzített vagy egymáshoz képest elmozduló (munkahenger) alkatrészek között a külső térbe távozna, ha ezt a tömítés meg nem akadályozná, ezért nincs olyan hidraulika alkatrész, hidraulikus elem, amelyben tömítésre ne lenne szükség.
Követelmények a tömítésekkel szemben:

• nagy nyomásokkal szembeni tömítés biztosítása,
• mozgó tömítéseknél kis súrlódási érték,
• ellenálljon a munkafolyadékoknak, a munkafolyadék vegyi hatására ne változtassa meg tulajdonságait,
• tömítőképes maradjon a hidraulikus berendezés tág üzemi hőmérséklet-határai között is,
• a munkafolyadék elszennyeződése ne okozzon jelentős koptató hatást,
• üzembiztos és hosszú élettartamú legyen.

Tömítőelemes tömítések

1. Folyékony tömítő anyagok

• ragasztók,
• tömítő paszták (PTFE).

2. Kemény tömítések. Az anyagok rugalmas deformációja adja a tömítő hatást. A tömítőelemet elő kell feszíteni, hogy a kívánt tömítést elérjük

• tömítő alátét (réz, alumínium, lágyacél),
• gumirátétes alátét (Usit-ring),
• szövetbetétes kemény tömítés (pamut, azbesztfonal), pl. tolózár szártömítés.

3. Rugalmas (elasztomer) tömítéseknél az anyag előfeszített rugalmas deformációja mellett a munkaközeg nyomása hozza létre a tömítő hatást. Az elasztomer anyagok rugalmas deformációja nagy. Kis erő hatására már deformálódnak, és a hatás megszűnte után eredeti alakjukat azonnal visszanyerik.

• O-gyűrű,
• X-gyűrű,
• profilos tömítőgyűrűk,
• forgó tömítések (szimeringek).

Tömítés anyagai

• NBR (akrilnitril-butadién-kaucsuk)
• FKM (fluor-kaucsuk)
• EPDM (etilén-propilén-dién)
• PU (poliuretán vagy poliészter-uretán)
• MVQ (metil-vinil-szilikon-kaucsuk)
• PTFE (politetrafluoretilén)
• Töltött PTFE (bronz, grafit stb. töltetű PTFE)
• POM (polioximetilén)
• PA (poliamid)

Munkahenger rugalmas tömítései és elnevezésük