A hidraulikus (vagy pneumatikus) rendszerekben a munkaközeg (folyadék vagy gáz, pl.: hidraulika olaj) általában nyomás alatti zárt rendszert alkot. A munkaközeg az őt körülvevő, egymáshoz rögzített vagy egymáshoz képest elmozduló ( munkahenger) alkatrészek között a külső térbe távozna, ha ezt a tömítés meg nem akadályozná, ezért nincs olyan hidraulika alkatrész, hidraulikus elem, amelyben tömítésre ne lenne szükség.
Követelmények a tömítésekkel szemben:
- nagy nyomásokkal szembeni tömítés biztosítása,
- mozgó tömítéseknél kis súrlódási érték,
- ellenálljon a munkafolyadékoknak, a munkafolyadék vegyi hatására ne változtassa meg tulajdonságait,
- tömítőképes maradjon a hidraulikus berendezés tág üzemi hőmérséklet-határai között is,
- a munkafolyadék elszennyeződése ne okozzon jelentős koptató hatást,
- üzembiztos és hosszú élettartamú legyen.
Tömítőelemes tömítések
1. Folyékony tömítő anyagok
- ragasztók,
- tömítő paszták (PTFE).
2. Kemény tömítések. Az anyagok rugalmas deformációja adja a tömítő hatást. A tömítőelemet elő kell feszíteni, hogy a kívánt tömítést elérjük
- tömítő alátét (réz, alumínium, lágyacél),
- gumirátétes alátét (Usit-ring),
- szövetbetétes kemény tömítés (pamut, azbesztfonal), pl. tolózár szártömítés.

3. Rugalmas (elasztomer) tömítéseknél az anyag előfeszített rugalmas deformációja mellett a munkaközeg nyomása hozza létre a tömítő hatást. Az elasztomer anyagok rugalmas deformációja nagy. Kis erő hatására már deformálódnak, és a hatás megszűnte után eredeti alakjukat azonnal visszanyerik.
- O-gyűrű,
- X-gyűrű,
- profilos tömítőgyűrűk,
- forgó tömítések (szimeringek).
Tömítés anyagai
- NBR (akrilnitril-butadién-kaucsuk)
- FKM (fluor-kaucsuk)
- EPDM (etilén-propilén-dién)
- PU (poliuretán vagy poliészter-uretán)
- MVQ (metil-vinil-szilikon-kaucsuk)
- PTFE (politetrafluoretilén)
- Töltött PTFE (bronz, grafit stb. töltetű PTFE)
- POM (polioximetilén)
- PA (poliamid)
Munkahenger rugalmas tömítései és elnevezésük
 |