A belső fogazású fogaskerekes motor elvét fejlesztette tovább a dán Danfoss cég, és azóta az ilyen elven működő hasonló rendszerű motorok „Orbit motor” néven ismertek. A továbbfejlesztés lényege, hogy a belső fogazatú külső kerék áll, és a belső kerék rajta folyamatosan legördül, így forgó mozgása mellett bolygó mozgást is végez a külső kerék központja körül egy „e” sugarú kör mentén. A tengely egy elfordulása alatt a belső kerék hatszor járja körbe a külső kereket, vagyis minden egyes fogárok hatszor telik meg folyadékkal, ill. ürül ki. Így a tengely egy fordulata alatt – a fogszámnak megfelelően – 6 × 7 = 42 térfogat-változási ciklus játszódik le, ezáltal a leadott nyomaték – a megnövekedett térfogatáram igény mellett – megnő. Igen kis szerkezeti méret mellett is igen nagy munkatérfogat és nyomaték jellemzi az Orbit motorokat. Az egyes fogárkok megfelelő sorrendben való kapcsolását a nyomó, ill. a kifolyótérhez egy, a tengellyel együtt forgó elosztópersely valósítja meg. A bolygó mozgást végző belső kerék és a kimenő tengely között a nyomatékot a kardántengely viszi át. A kimenő tengely kettős kúpgörgős csapágya lehetővé teszi, hogy a tengelyt jelentős axiális és radiális erők terhelhessék. A szerkezet továbbfejlesztett változatában a külső kerék fogait görgőkkel helyettesítették, és e görgőket csapágyazták. Így sikerült megszüntetni a két kerék közti csúszást. Megnőtt az élettartam, és nagyobb nyomáson is működtethető a motor. Az elosztópersely helyett egy külön tengellyel hajtott, hidraulikusan csapágyazott elosztótárcsát alkalmaznak, melynél kisebbek a súrlódási veszteségek, és kedvezőbbek (rövidebbek) az áramlási csatornák.  Az Orbit motor fő részei
 |
 | |
|
|
