OlajtartályOlyan munkafolyadék tároló, melyben a munkafolyadék atmoszférikus vagy közel atmoszférikus nyomáson van. Alapvető feladatuk a hidraulikus rendszerek üzemeltetéséhez szükséges munkafolyadék tárolása. A tároláson kívül, tartozékai révén egyéb olyan funkciókat is ellát, mint:
![]() A tartályok legfontosabb jellemzője a névleges térfogatuk. Megválasztásánál figyelembe kell venni a fogyasztóktól (pl.: munkahenger, hidromotor) és a munkaciklustól függő térfogatáram ingadozásokat, valamint a külső szivárgó-áramok pótlása is a tartályból történik. A tartályokat a következő szerelvényekkel célszerű ellátni:
Szivattyúegység![]() Szivattyúegység a következő fő részekből áll:
Hidraulikus tápegység kialakításaTartályfedélre épített vezérlést egyszerűbb feladatoknál alkalmazunk, ahol a részegységek helyigénye nem haladja meg a fedőlemez méretét.A homloklemezes (szerelvénylap) felépítés kiterjedtebb vezérléseknél célszerű, ahol több kezelő, beállító, ellenőrző elem van, amelyek jó áttekinthetősége fontos. A magas tartályos (lábas) hidraulikus tápegység, alatta elhelyezett szivattyúegységekkel a kis helyigény s a kedvező szívási viszonyok létrejötte miatt egyre több berendezésben alkalmazzák. Az elrendezés egyetlen hátránya, hogy szinte valamennyi csővezeték a tartály olajszintje alá kerül, ami javításnál a fellépő „szivornya” hatás miatt könnyen a teljes olajmennyiség elfolyásához vezethet. Szakaszoló, elzárócsapok beépítése szükséges. A nagyméretű hidraulikus tápegységeket energia-központoknak szokás nevezni. Ezeket már több egységben telepítik, amelyek együttesen látják el a hidraulikus tápegység összevont feladatkörét. Az energia-központot egymás mellé helyezett szivattyú-, akkumulátor- és tartályegységek, valamint szelepállványok alkotják, melyeket a beépítés helyén létesített csővezetékekkel kapcsolnak össze. A csatlakozások (kiadópontok) összegyűjtése egy helyre és megfelelő jelölése a bonyolultabb rendszereknél (hat-nyolcnál több csatlakozás esetén) mindig célszerű, sokat javít az áttekinthetőségen. ![]() |