Hidraulikus tápegység

Olajtartály

Olyan munkafolyadék tároló, melyben a munkafolyadék atmoszférikus vagy közel atmoszférikus nyomáson van. Alapvető feladatuk a hidraulikus rendszerek üzemeltetéséhez szükséges munkafolyadék tárolása. A tároláson kívül, tartozékai révén egyéb olyan funkciókat is ellát, mint:
  • hőcsere a munkafolyadék és a tartály környezete között,
  • a környezeti szennyeződés (por, nedvesség stb.) egyidejű visszatartása mellett a munkafolyadék szellőzése, betöltése, ill. cseréje, valamint előírt szintjeinek (max/min) ellenőrzése,
  • csővezetékek, ill. általában a szivattyú egység és hidraulika elemek elhelyezése.
Olajtartály tartozékai A tartály csatlakozó nyílásait a környezeti szennyeződés visszatartása érdekében hermetikusan lezárják.
A tartályok legfontosabb jellemzője a névleges térfogatuk. Megválasztásánál figyelembe kell venni a fogyasztóktól (pl.: munkahenger, hidromotor) és a munkaciklustól függő térfogatáram ingadozásokat, valamint a külső szivárgó-áramok pótlása is a tartályból történik.
A tartályokat a következő szerelvényekkel célszerű ellátni:
  • tisztítónyílás
  • olajszint-mutató
  • betöltőnyílás
  • levegőszűrő
  • leeresztő csap/csavar.
A könnyű szállíthatóságot az emelőfülek, szemes csavarok, lábas kivitel (villás targoncához), ill. a megfelelő méretű emelő furatok elhelyezése teszi lehetővé. Mobil rendszereknél gyakran alkalmaznak a belsőégésű motorok hűtővíz rendszereihez hasonló zárt kiképzésű tartályokat.

Szivattyúegység

Szivattyúegység Minden hidraulikus rendszerben egy vagy több szivattyút kell hajtómotorral összekapcsolni. Szivattyúegységen a hajtószerkezettel összeépített szivattyút értjük. A két külön-külön csapágyazott gépet, az önbeállást biztosító tengelykapcsolóval kapcsoljuk össze.
Szivattyúegység a következő fő részekből áll:
  • szivattyú,
  • tengelykapcsoló,
  • hajtómotor vagy tengely,
  • a szivattyút és a motort összekapcsoló, rögzítő szerkezet.
A szivattyúk peremes, ritkábban talpas felfogásúak. A szivattyúegység elrendezése lehet vízszintes és függőleges.

Hidraulikus tápegység kialakítása

Tartályfedélre épített vezérlést egyszerűbb feladatoknál alkalmazunk, ahol a részegységek helyigénye nem haladja meg a fedőlemez méretét.
A homloklemezes (szerelvénylap) felépítés kiterjedtebb vezérléseknél célszerű, ahol több kezelő, beállító, ellenőrző elem van, amelyek jó áttekinthetősége fontos.
A magas tartályos (lábas) hidraulikus tápegység, alatta elhelyezett szivattyúegységekkel a kis helyigény s a kedvező szívási viszonyok létrejötte miatt egyre több berendezésben alkalmazzák. Az elrendezés egyetlen hátránya, hogy szinte valamennyi csővezeték a tartály olajszintje alá kerül, ami javításnál a fellépő „szivornya” hatás miatt könnyen a teljes olajmennyiség elfolyásához vezethet. Szakaszoló, elzárócsapok beépítése szükséges.
A nagyméretű hidraulikus tápegységeket energia-központoknak szokás nevezni. Ezeket már több egységben telepítik, amelyek együttesen látják el a hidraulikus tápegység összevont feladatkörét. Az energia-központot egymás mellé helyezett szivattyú-, akkumulátor- és tartályegységek, valamint szelepállványok alkotják, melyeket a beépítés helyén létesített csővezetékekkel kapcsolnak össze.
A csatlakozások (kiadópontok) összegyűjtése egy helyre és megfelelő jelölése a bonyolultabb rendszereknél (hat-nyolcnál több csatlakozás esetén) mindig célszerű, sokat javít az áttekinthetőségen.


Tovább a Hidraulika kereskedelem oldalra