Nyomáslekapcsoló szelep

Nyomáslekapcsoló szelep rajzjele A nyomáslekapcsoló szelep alkalmazása - amelyeket akkumulátortöltő szelepeknek is neveznek - túlnyomórészt hidroakkumulátorokkal ellátott hidraulikus rendszerekben fordul elő. Rendeltetésük az, hogy a szivattyú folyadékáramát nyomásmentes áramlásra kapcsolják, mihelyt a hidroakkumulátor elérte töltőnyomását.
A magas, ill. alacsony nyomású szivattyúkkal felszerelt hidraulikus rendszerekben (kétkörös rendszerek, pl. présüzem) is alkalmazzák a nyomáslekapcsoló szelepeket. Ilyen esetekben az alacsony nyomású szivattyút váltják át nyomásmentes áramlásra, mihelyt a nyomás elérte a beállított értéket.

Nyomáslekapcsoló szelepes vezérlés tehermentesíthető alacsony nyomású szivattyúval






Hidraulikus rendszer hidro-akkumulátorral és nyomáslekapcsoló szeleppel

Elővezérelt nyomáslekapcsoló szelep rajzjele

Elővezérelt nyomáslekapcsoló szelep

A nyomáslekapcsoló szelep lényegében a (3) főtolattyú-betéttel ellátott (1) főszelepből, a nyomásbeállító elemmel ellátott (2) elővezérlő-szelepből és a (4.2) visszacsapó-szelepből áll. Az NA 10-es szelepeknél a visszacsapó-szelep a főszelepbe van építve, a 25-ös és a 32-es szelepeknél különálló lapba, amelyet a főszelep alá helyeznek el.
Elővezérelt nyomáslekapcsoló szelep esetén a beépített (15) útváltó működtetésével – a (2) elővezérlő-szelepen beállított lekapcsolási nyomásérték alatt – tetszés szerint átkapcsolható a P→ T összeköttetésről P→ A-ra.

A szivattyú folyadékáramának átkapcsolása
P → A-ról P → T-re

Elővezérelt nyomáslekapcsoló szelep részei A szivattyú a visszacsapó-szelepen keresztül szállítja a folyadékot (hidraulika olaj) a hidraulikus rendszerbe. Az „A” csatornában keletkező nyomás az (5) vezérlővezetéken keresztül hat a (6) elővezérlő-tolattyúra. Ezzel egyidejűleg nyomás jelentkezik a „P” csatornában a (7) és (8) fúvókákon keresztül a (3) főtolattyú rugóval terhelt oldalán és a (2) elővezérlő-szelep (9) gömbjénél. Amikor a (2) elővezérlő-szelepen beállított lekapcsolási nyomás beáll a rendszerben, a (9) gömb elmozdul a (10) rugó ellenében és nyitja a szelepet. A nyomófolyadék ekkor a (7) és (8) fúvókán keresztül a (11) rugótérbe jut. Innen külső vagy belső úton jut a nyomófolyadék – a (12) vezérlővezetéken vagy a „T” csatornán át – a tartályba.
A (7) és (8) fúvókák révén a (3) főtolattyúnál nyomásesés alakul ki. Ezáltal a (3) főtolattyú felemelkedik ülékről, és megnyílik a P→ T összeköttetés. A (4.2) visszacsapó szelep zárja az A → P összeköttetést. A (9) golyót ilyenkor a „P” csatornából származó nyomás tartja nyitott helyzetben.

A szivattyú folyadékáramának átkapcsolása P → T-ről P → A-ra

A (6) elővezérlő-dugattyú felülete 10%-kal (esetenként 17%-kal) nagyobb, mint a (9) gömb hatásos felülete. Ennek következtében a (6) elővezérlő-tolattyú ereje is 10%-kal (17%-kal) nagyobb a (9) gömbön jelentkező hatásos erőnél. A (6) elővezérlő-tolattyúnál a nyomás – a beállított nyomás eléréséig – kiegyenlített. Ha nyit az elővezérlés, a (6) elővezérlő-tolattyúnál nagyobb nyomás lép fel, mint a (9) gömbnél; a (6) elővezérlő-tolattyú átkapcsol. Ha a (6) elővezérlő-tolattyún a nyomás a beállított lekapcsolási nyomással szemben a kapcsolási nyomás különbségével (10 vagy 17%) csökken, a (10) rugó ismét az ülékre nyomja a (9) gömböt. Ezáltal a (3) főtolattyú rugóval terhelt oldalán nyomás keletkezik.
A (14) rugó erejének segítségével a (3) főtolattyú rányomódik az ülékre. Ezzel megszakad a P→ T összeköttetés. A szivattyú ismét a (4) visszacsapó-szelepen keresztül szállítja a folyadékáramot a P→ A összeköttetésen a rendszerbe.
 
Tovább a Hidraulika kereskedelem oldalra