Hidraulikus rendszerekben a nyomáshatároló szelepnek az a feladata, hogy a rendszernyomást egy előre megadott, meghatározott értéken maximálja, vagy biztonsági feladatot lásson el. Nagyobb térfogatáramhoz nagyobb nyitás szükséges, a rugó jobban összenyomódik, ezért a bemenő oldalon is egyre nagyobb nyomás keletkezik. Ha a nyomás eléri a megadott értéket, a nyomáshatároló szelep reagál, és a felesleges térfogatáramot – a szivattyú és a fogyasztó árama közötti eltérést – a rendszerből a tartályba vezeti. Hidraulika szelep esetén a rugó biztosította zárt alaphelyzetű nyomáshatárolók a hidraulikus rendszerekben a biztonsági-, a túlfolyó-, az ellenállás- és az előfeszítőszelep feladatát egyaránt betölthetik.

• Közvetlen vezérlésű nyomáshatároló szelep
• Elővezérelt nyomáshatároló szelep

Közvetlen vezérlésű nyomáshatároló szelep

Minden nyomáshatároló szelep alapelve, hogy a belépő nyomást egy erővel terhelt felületre vezetik.
A belépő nyomás hidraulikus erővel terheli a kúpot, ill. a vezérlőtolattyú alsó homlokfelületét. Az előfeszített rugó F_F ereje a zárás irányába hat. A rugótér a tartály felé tehermentesítve van. Mindaddig, amíg a rugóerő nagyobb a nyomóerőnél, a záróelem az üléken marad. Ha a nyomóerő meghaladja a rugóerőt, a záró test elmozdul a rugó irányába, és nyitja az összeköttetést. A felesleges folyadék visszafolyik a tartályba. A folyadéknak a nyomásszelepen keresztül történő lefolyásakor a hidraulikus energia hővé alakul át.
Azokat a nyomáshatároló szelepeket, melyekben a záróelem egyszerre látja el a szabályozó (résképző) és a mérőtag feladatát, közvetlen vezérlésű nyomáshatárolóknak nevezik. A közvetlen vezérlésű nyomáshatárolók lengésre igen hajlamosak. Az ülékes kiviteleknél még a mérőfelület is azonos. A tolattyús típusokban a mérőfelület (tolattyú homloklap) és a szabályozó él elkülönül, így a csillapítást és a megfelelő megvezetést biztonsággal meg lehet oldani. A tolattyúk megvezetett szakaszait ún. „tehermentesítő hornyok”-kal látják el, így az ezekben hengerszimmetrikusan kialakuló áramlás a tolattyút koaxiális elhelyezkedésre kényszerítve, az illesztési hézagban jelentősen javítja a súrlódási viszonyokat.

Ülékes közvetlen vezérlésű nyomáshatároló szelep	Tolattyús közvetlen vezérlésű nyomáshatároló szelep

Elővezérelt nyomáshatároló szelep

A közvetlen vezérlésű szelepek készítésének lehetőségeit nagy térfogatáram esetén a szabályozórugó helyigénye korlátozza. A nagyobb térfogatáram nagyobb ülék-, ill. tolattyúátmérőt követel. Ahhoz, hogy nagy térfogatáram esetén a beépítési méretek ésszerű határok között tarthatók legyenek, valamint a nyomáshatárolók statikus jelleggörbéjének a javítása miatt alakították ki az elővezérelt nyomáshatároló szelepeket. Ezeknél a nyomáshatárolóknál mérőtagként egy kis felületű, közvetlen vezérlésű ülékes szelep szerepel, és ez vezérli a nagyméretű főszelepet. Ebből származik az elővezérelt nyomáshatároló szelep elnevezés.




rajzjele:

részletes rajzjele:


A vezérlőolaj-áram a (3) főtolattyú rugóval terhelt oldalán most a (7) vezérlővezetéken, a (11) fúvóka-furaton és a (8) gömbön keresztül jut el a (12) rugótérbe. Innen a (13) vezérlővezetéken belső úton vagy a (14) oldalsó vezérlő-vezetéken külső úton jut nyomásmentesen a tartályba. A (4) és (5) fúvókák miatt a (3) főtolattyú rugóterében nyomásesés alakul ki, kisebb lesz a nyomás, mint a P-csatornánál levő homlokfelületen. Ennek következtében a főszelepre ható záró erők kisebbek lesznek, mint a nyitóerő, a főszelep felemelkedik, és létrejön az összeköttetés az P-csatornától a T-csatorna felé. A térfogatáram most a beállított üzemi nyomás megtartásával áramlik az P-csatornából a T-csatornába. Ha az elővezérlő lezár a nyomás csökkenése miatt, a fúvókák hatása megszűnik (nincs áramlás), a nyomás a főszelep két oldalán kiegyenlítődik, a főszelep lezár, (a záró erő nagyobb, mint a nyitóerő). A P – T kapcsolat megszűnik.
A (15) „X" csatlakozáson keresztül a nyomáshatároló szelep tehermentesíthető, vagy kisebb nyomásra kapcsolható (második nyomásfokozat). A (14) csatlakozáson keresztül – (13) zárt furat mellett – a vezérlőolaj külön (külső úton) elvezethető a tartályba. Ezáltal megelőzhetők a nyomásvisszahatások a T-csatornából, amelyek kihatnak a beállított nyomásra.