![]() ![]() ![]() A hermetikus zárás nem alapfeltétel, míg a kis folyadékáramok vezérlése igen fontos, ezért általában tolattyús szerkezeteket alkalmaznak. A közvetlen vezérlésű nyomáscsökkentő szelepek két- és háromutas kivitelben készülnek. ![]() Közvetlen vezérlésű nyomáscsökkentő szelep![]() Háromutas közvetlen vezérlésű nyomáscsökkentő szelepek baloldalon visszacsapó-szelep nélkül; jobboldalon visszacsapó-szeleppel ![]() ![]() ![]() Elővezérelt nyomáscsökkentő szelep![]() A kívánt kilépő nyomás az elővezérlő-szelep (11) rugóján állítható be. Nyugalmi helyzetben a szelep nyitva van, vagyis a nyomófolyadék a (3) főtolattyú-betéten keresztül szabadon áramolhat a B-csatornából az A-csatornába. Az A-csatornában fellépő szabályozandó nyomás hat a főtolattyú alsó oldalára. A főtolattyú (13) rugóval terhelt oldalán található (4) fúvókán és a (6) gömb melletti (5) csatornán keresztül a nyomás a (2) elővezérlő-szelepben ezzel egyidejűleg jelentkezik. Ugyanígy terheli a nyomás a (6) gömböt a (7) fúvókán, a (8) vezérlővezetéken, a (9) visszacsapó-szelepen és a (10) fúvókán keresztül. A (6) gömb előtt, az (5) csatornában, és a (12) rugótérben a (11) rugó beállításától függő nyomás keletkezik, amely nyitott helyzetben tartja a (13) szabályozó dugattyút. Ha pA eléri a (11) rugón beállított nyomást, az elővezérlő-szelep működésbe lép (a (6) gömb felemelkedik az ülékről). Ennek következtében a (7) és (5) fúvókákon keresztül a szelep kimenetétől az elővezérlő-szelephez vezérlőolaj-áram folyik. A fúvókáknál kialakult nyomásesés a főfokozatban hat a vezérlőtolattyúra, és a főtolattyút a rugóval szemben mozdítja el. Elértük a kívánt csökkentett nyomást, ha az A-csatornában meglevő nyomás és a (11) rugón beállított nyomás között egyensúlyi állapot alakul ki. A vezérlőolaj visszavezetése a (14) rugótérből a tartályba külső úton, a (15) vezérlővezetéken történik. ![]() |