![]() Megkülönböztetünk két- és háromutas áramállandósítókat. A kétutas áramállandósítónál a két irányító elem egymással sorba van kötve, a háromutas áramállandósítónál pedig párhuzamosan. Az áramállandósító feladata hogy a beállított térfogatáram mennyiségét a nyomásingadozásoktól függetlenül állandó szinten tartsa. Ez úgy érhető el, hogy az (1) állítható fojtó mellett (mérőfojtó), egy mozgathatót is beépítünk, amely szabályozó fojtóként (nyomásmérleg), és egyben egyidejűleg összehasonlító elemként működik a szabályozási körben. ![]() Kétutas áramállandósító![]() A működés kezdetekor a nyomáskülönbség állandósító szelep nyitott, és a kimenő, ill. a bemenő ág nyomásának változásakor kezd záródni a belső áramlási csatorna. A térfogatáram nagyságát a fojtóval lehet állítani. A fojtón létrejövő nyomáskülönbséget döntően a nyomáskülönbség állandósító rugója határozza meg. Ahhoz, hogy a térfogatáram a nyomásváltozások hatására kevésbé változzon, minimális rugómerevségre és maximális tolattyúátmérőre van szükség, ezt azonban stabilitási és zavaró tényezők korlátozzák. Ezért alkalmaznak speciális kialakítású tolattyúkat (pl. lépcsőset). ![]() Elékapcsolt nyomásmérleg (primer szabályozás)Elékapcsolt nyomásmérleg (primer szabályozás) kialakításnál az A1 szabályozó-szűkítő és az A2 mérőfojtó egymás után, sorosan kapcsolt. A szabályozó-dugattyút jobb oldalon p2, baloldalon p3 és FF terheli.Szabályozott nyomás a fojtás bemenetén. Kétutas áramállandósító elékapcsolt nyomásmérleggel részletes és összevont rajzjele: ![]() ![]() ![]() Utánkapcsolt nyomásmérleg (szekunder szabályozás)Annak, hogy a kétutas áramállandósító nyomásmérlege a szűkítő elé vagy mögé van kapcsolva (a szerkezeti kialakítástól függ) a gyakorlatban semmi jelentősége nincs.Szabályozott nyomás a fojtás kimenetén. Kétutas áramállandósító utánkapcsolt nyomásmérleggel részletes és összevont rajzjele: ![]() ![]() ![]() Háromutas áramállandósító![]() Háromutas áramállandósító részletes és összevont rajzjele: ![]() ![]() ![]() |